Új lehetőség előtt állunk az EU által tervezett munkaügyi, oktatási, szociális, ápolási, stb. területeket érintő változások révén. Összefoglaló háttértanulmányunk segíti az eligazodást.

Jövőbeli szociális jogok

A szociális jogok európai pillérét az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker jelentette be az Unió helyzetéről 2015. szeptember 9-én az Európai Parlament előtt mondott beszédében. 2016. március 8-án az Európai Bizottság széles körű konzultációt indított, és előterjesztette a szociális jogok jövőbeli európai pillérére vonatkozó első előzetes tervezetét. Ez a kezdeményezés az euróövezetre irányul, ugyanakkor a többi tagállam számára is lehetővé teszi a csatlakozást. A nyilvános konzultáció 2016. december 31-én zárult le, erre alapozza majd az Európai Bizottság a 2017 elején előterjesztendő, a pillérre vonatkozó végleges javaslatát. A pillér jogi jellegének meghatározásakor figyelembe kell venni az uniós és euróövezeti szinten hatályos alkalmazási kört és jogi korlátokat. A szociális jogok európai pillérének jogi jellegéről még nem született döntés.

Konzultáció

A konzultáció célja az volt, hogy az Európai Bizottság visszajelzést kapjon az alábbi három fő témában: 1., Az EU szociális vívmányainak számbavétele: még mindig relevánsak és naprakészek-e; 2., A munkavégzési és jóléti rendszerek jövője: melyek a jövőbeli kihívások és lehetőségek; 3., A mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió részét képező szociális jogok európai pillérének szerepe: melyek az euróövezet működésének kulcsfontosságú követelményei

Szakpolitikai területek

A pillér első előzetes tervezetében tárgyalt szakpolitikai területek az alábbi három fő címszó alá sorolhatók: 1., Esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz, ideértve a képességek fejlesztését, az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztatás aktív támogatását a foglalkoztatási lehetőségek növelése, a foglalkoztatási átmenetek megkönnyítése és az egyének foglalkoztathatóságának a javítása érdekében; 2., Méltányos munkafeltételek, melyek gondoskodnak a munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei, valamint a foglalkoztatás rugalmassága és a biztonsága közötti megfelelő és megbízható egyensúlyról a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás és a későbbi pályamódosítások elősegítése, valamint a szociális párbeszéd ösztönzése érdekében. 3., Megfelelő és fenntartható szociális védelem és a kiváló minőségű alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés – ideértve a gyermekgondozást, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást –, a méltó életkörülmények és a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása, valamint az egyének foglalkoztatásban és általában véve a társadalomban való teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében.

Alapelvek

E három címszón belül 20 politikai terület azonosítható, amelyekhez különböző elvek kapcsolódnak. A szóban forgó elvek kiválasztása és megfogalmazása többek között a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének keretében jelenleg érvényes iránymutatásokra, az EU másodlagos joganyagára és – amennyiben rendelkezésre állnak – „puha jogi eszközökre” vonatkozó iránymutatásokra támaszkodik.

A pillér tervezett 20 pontja felsorolásszerűen:

1. Készségek, oktatás, élethosszig tartó tanulás
2. Rugalmas és biztonságos munkaszerződések
3. Szakmai átmenetek biztosítása
4. Foglalkoztatás aktív támogatása
5. Nemek egyenlősége és munka-magánélet egyensúlya
6. Egyenlő esélyek
7. A foglalkoztatás feltételei
8. Bérek
9. Egészség és biztonság a munkahelyeken
10. Társadalmi párbeszéd és munkavállalók bevonása
11. Integrált szociális juttatások
12. Egészség és táppénz-juttatások
13. Nyugdíjak
14. Munkanélküli ellátás
15. Minimumjövedelem
16. Rokkantsági ellátások
17. Tartós ápolás-gondozás
18. Gyermekellátások
19. Lakhatás
20. Alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A Bizottság kérésére az EGSZB 2016. szeptember 2. és november 2. között minden tagországba szervezett egy-egy országlátogatást, hogy a tagországon belüli szociális partnerek és a civil szervezetek kifejtsék a véleményüket a pillérrel kapcsolatban, majd a látogatások eredményét egy véleményben összesítsék. A véleménybe beépültek a nemzeti viták főbb következtetései és ajánlásai.

1.                  Az EGSZB vélemény áttekintése

A véleményt az EGSZB a tanulmányozócsoport négy ülésén folytatott alapos munkát követően fogadta el. A vélemény emellett tükrözi a között a civil szervezetekkel tartott nemzeti viták eredményeit. Az EGSZB többek között:

• üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését a szociális jogok európai pilléréről szóló nyilvános konzultáció elindítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani a hatáskörök megosztását és a szubszidiaritás elvét,

• hangsúlyozza, hogy a pillér hatókörét és tartalmát még pontosítani kell, és hogy a szociális partnereket és a civil társadalmat megfelelően be kell vonni a pillért érintő megbeszélésekbe,

• azon az állásponton van, hogy a szociális jogoknak valamennyi uniós tagállamban érvényesülniük kell, elismerve ugyanakkor, hogy az euróövezetben speciális eszközökre/mechanizmusokra lehet szükség,

• kiemeli a gazdaság- és szociálpolitikák közötti kölcsönös függőséget, és megállapítja, hogy az európai gazdasági és társadalmi modell alapját az képezi, hogy közös nézőpontot képviselünk a tekintetben, mennyire fontos előmozdítani a foglalkoztatást, a társadalmi haladást és a termelékenységet,

• úgy véli, hogy a pillérnek elő kell mozdítania az EU hatályos szociális vívmányait és azok teljes körű és megfelelő végrehajtását, és megítélése szerint az európai szemeszternek és a nemzeti reformprogramoknak – amelyek az euróövezeten kívüli országokra is vonatkoznak – a pillér végrehajtását és nyomon követését segítő legfontosabb eszközök közé kell kerülniük.  Az EGSZB utal továbbá teljesítménymutatók kidolgozására/meghatározására,

meggyőződése, hogy a pillérről folytatott viták egyik kulcseleme a munkavégzés jövője kell, hogy legyen,

• hangsúlyozza a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás, valamint a civil párbeszéd szerepét,

• ismételten hangot ad annak a véleményének, hogy a fenntartható, eredményes és hatékony szociális jóléti rendszerek rendkívül fontosak az EU valamennyi társadalma számára,

•  úgy véli, hogy elkerülhetetlen az Európai Gazdasági és Monetáris Unió megalapozott struktúrájáról szóló komoly vita, ideértve a gazdasági és társadalmi célkitűzésekre vonatkozó konszenzust és az elfogadott irányítást is.

A Pillérrel kapcsolatos újabb történések

A Bizottság 2017. április 26-án tette közzé a szociális pillérre vonatkozó „csomagját”.

A pillér megerősíti az uniós és a nemzetközi jogi vívmányokban már lefektetett egyes jogokat, másrészt kiegészíti azokat az új realitások tükrében. A pillérben foglalt elvek és jogok a következő három kategóriába sorolhatók: az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, a méltányos munkakörülmények, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás.

Ezek arra helyezik a hangsúlyt, hogy miként lehet kezelni a munka és a társadalom világában bekövetkezett új fejleményeket annak érdekében, hogy teljesüljön a szerződések magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságra vonatkozó ígérete, amelynek célja a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi haladás.

A szociális jogok európai pillérén belül meghatározott elvek és jogok érvényesítése a tagállamok, az uniós intézmények, a szociális partnerek és egyéb szereplők közös felelőssége. Az európai intézmények segítséget nyújtanak a keretek megteremtésében és a pillérben foglalt célkitűzések megvalósításához vezető lépések meghatározásában, teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok kompetenciáit és a szociális párbeszéd területén ápolt hagyományait.

Az Európai Bizottság már jelenleg is számos konkrét jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéssel támogatja a szociális jogok európai pillérét; itt említhetők például a szülők és gondozók munka és a magánélet közötti egyensúlyára, a munkavállalók tájékoztatására, a szociális védelemhez való hozzáférésre és a munkaidőre vonatkozó kezdeményezések. Ezek egyrészt illusztrálják a pillér körébe tartozó kérdések jellegét, másrészt megmutatják, hogy a pillérhez kapcsolódó elvek és jogok milyen módon érvényesíthetők.
Szociális eredménytábla is létesült annak érdekében, hogy a tendenciákat és teljesítményeket az Unió valamennyi országában nyomon lehessen követni és Európa egészét értékelni lehessen.  

Az ETUC támogatja a szociális jogok európai pillére javaslatot, de véleménye szerint meg kell erősíteni azokat a dolgokat, amikre a munkavállalóknak és családjaiknak szükségük van, mivel a dolgozók a válság miatt már így is sokat vártak arra, hogy az élet- és munkakörülményeik javuljanak.

Az ETUC követeli a munka és a magánélet egyensúlyának javítását, beleéretve az apai és a gondozói szabadságot, a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló (91/533/EGK) irányelv felülvizsgálatát, és azt, hogy a nem szokványos módon foglalkoztatottak, és az önfoglalkoztatottként dolgozó munkavállalókat is illesse meg a szociális védelem. A követelések között szerepel a kiküldetési irányelv felülvizsgálati folyamatának az év végéig történő befejezése is. 

Az ETUC által indított béremelési kampány is szervesen kapcsolódik a szociális pillér témáihoz.

Összeállította: Koller Erika