Széchenyi 2020

Földiák: példátlan a különbség a nők és a férfiak nyugdíjazásánál

Illusztráció
Feltételekhez lehetne kötni a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjazását, illetve a nyugdíj összegének emelkedésével ösztönözni a további aktív éveket - mondta a finanszírozási problémák megoldási lehetőségeként Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: egy többszörösen elrontott helyzetben próbálnak meg tenni valamit a népszavazási kezdeményezéssel. 
 
Példátlan és a magyar alaptörvény passzusaival erősen ellentétes, hogy a nők és a férfiak nyugdíjba vonulásának lehetőségei jelentősen eltérnek egymástól - mondta a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Földiák András szerint egyebek mellett ezért támogatják a férfiak negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetőségét.

"A népszavazás úgy született, hogy egy tárgyalási alapot kell teremteni a kormánnyal, hogy az egész nyugdíjrendszernek ezeket az oldalait gondoljuk újra. Ez egy nagyon súlyosan elrontott helyzet. Az alaptörvénnyel és a világszokás jogával is szembe ment a magyar női negyven éves munkaviszony után járó nyugdíj lehetősége" - fogalmazott a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője.

Hozzátette: másrészt embertelen az, amit a kormány a kedvezményes és korengedményes nyugdíjjal tett. Hihetetlen nehéz helyzetben vannak emberek: a 60 évesnél idősebb tűzoltó nem tud tűzoltó-felszerelésben felrohanni a negyedik emeletre. Mások nem tudnak nehéz súlyokat emelni egy szociális otthonban vagy idősgondozóban. 

A kormány felvetésére, miszerint a változtatás 200 milliárd forintos extra kiadást jelentene, ezért várhatóan csökkenteni kellene a nyugdíjak, Földiák András azt mondta, vannak megoldások, ezekről tárgyalni kell.

"Nem biztos, hogy automatikusan mindenkinek el kellene mennie nyugdíjba 40 éves munkaviszony után. Ezt további feltételekhez lehetne kötni, vagy szakaszosan lehetne bevezetni, esetleg valami szerény mértékű hátránnyal is járhatna. Annak pedig, aki tovább dolgozik, magasabb lehetne a nyugdíja. Nagyon sok megoldás van. Mi azt szeretnénk, ha a kormány nem fenyegetőzve, nem a közhangulatot ellenünk fordítva, még a népszavazás előtt leülne, és minden lehetőséget komolyan véve tárgyalna" - fogalmazott Földiák András.

Az elnök azt mondta, mindentől függetlenül a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét jó dolognak tartja, ennyi pozitív diszkriminációt megadhatnak a férfiak.

A szakszervezetek szerepével kapcsolatban az elnök elmondta: míg régebben - az első szakszervezetek megalakulása idején - több pótolhatatlan szakember dolgozott, a munkaadó jobban rászorult a tehetséges és képzett munkaerőre. 

Mára főleg Magyarországon a munkavállalók kevéssé bíznak abban, hogy eséllyel tudnak javítani munkakörülményeiken, kevesebbet jelent ma a szervezettség - fogalmazott Földiák András.

Elmondta: Magyarországon ahhoz szoktunk hozzá sajnos, hogy a szakszervezetet valamiféle kijáróemberrel azonosítjuk, aki a vezetőtől megpróbálja elérni, hogy legyen belátó, és adja meg a kedvezményt, vagy emelje a fizetést, de nem egyenrangú felek állnak egymással szemben. 

Magyarországon nincs meg az a szemlélet, hogy érdemben közösen, partnerként, együtt gondolkodjunk arról, hogyan lehet a munkaviszonyokat jobbá tenni - vélte a fórum elnöke. 

Nyugat-Európában sokkal jobban szervezettebbek a dolgozók, nagyobb szervezettséget mutatnak fel ezért a szakszervezetek is, mint Magyarországon.

"Sokan itthon azt hiszik, hogy egy szocialista maradvány volt a szakszervezet, közben pedig azt látjuk, hogy Magyarországon az átlag szervezettség, ha azt mondom, hogy 15 százalék körül van, akkor már felfelé kerekítettem. Ausztriában viszont jóval 30 százalék fölött van" - közölte a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.

Ebben a folyamatokban jelentős szerepük van maguknak a szakszervezeteknek is - mondta Földiák András.

"A közvetítő szerep az egyik oldalon álló mindent birtokló, önkényesen rendelkező hatalom és a másik oldalon álló kiszolgáltatott ember között valósul meg. Ez sajnos az egész magyar kultúrában nagyon mélyen benne van, és döntően azon múlik, hogy a demokrácia rendkívül fejletlen Magyarországon" - fogalmazott.

A szakszervezeteknek abban lenne szerepük, hogy ezt a helyzetet nagyon erősen ellensúlyozzák, ettől függetlenül a legerősebb civil szervezetek ma Magyarországon a szakszervezetek a maguk 500 ezres tagságával - mondta a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.
 
 
Hanganyag: Hlavay Richárd, Király István Dániel
 

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: