Növekvő populizmus

Illusztráció

Az idei második konferencia témája elsőre talán távolinak tűnhet, de a témát alaposan körüljárva több példát találhatunk a mindennapjainkból annak igazolására, hogy a populizmus igenis érint bennünket.

Ezt a tendenciát igazolta az első délután előadójának, Dr hab. Anna Pacześniaknak az előadása is, aki a wroclawi egyetem kutatójaként részletesen felvázolta nekünk a populizmus témáját. Előadásában a közép- és kelet európai országok politikai pártjainak kampánya során használt populista elemeket vette számba. Az elemzés során megtudtuk, hogy ennek a jelenségnek az egyik oka az, hogy a demokrácia válsága figyelhető meg Közép-Európában és a pártok abban látják a sikerük zálogát, ha populista ígéretekkel és fogásokkal növelik népszerűségüket, támogatottságukat.

Mivel a politika kimondva kimondatlanul is hatással van a szakszervezetekre, ezért fontos, hogy a szakszervezetek is felismerjék és kezeljék a populizmus eszközeit. Sőt, ha belegondolunk abba, hogy a szakszervezet alapvető célja az, hogy minél több munkavállalót tagjaként tudhasson, akkor még kardinálisabb a téma alapos ismerete.

A következő nap feladatára készülve populista kampányokat és beszédeket elemeztünk, és megpróbáltuk meghatározni a populizmus definícióját, annak szempontjait, feltételeit és következményeit. Megbeszéltük a szakszervezetek és a populista pártok által közvetített értékek közötti konfliktusokat, összeütközéseket, és megfogalmaztunk olyan lehetséges módszereket, amelyekkel stratégiát lehet alkotni a szakszervezeti értékek megőrzésére a populizmus világában.

Másnap délelőtt mind a hat résztvevő ország (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Szlovákia) külön munkacsoportot alakított. A feladat az volt, hogy a saját országunk politikai életét vizsgáljuk meg a populizmus szemszögéből és konkrét példákkal mutassuk be az aktuális viszonyokat a többi résztvevő ország számára. Nagyon szemléletes, és már-már megmosolyogtató módon igyekeztünk bemutatni a hazai viszonyokat, mely azért nem volt ismeretlen a többi résztvevő ország számára sem. Ők is hasonló hozzáállással szembesülnek a politikát alakító szereplők részéről, ami azt igazolja, hogy nem csak nálunk durvult el a helyzet.

Újabb szakmai előadás következett, melynek témája A populizmus a politikai és szakszervezeti kultúrában, Európában volt. Előadónk, Dr Bartosz Rydlinski fiatal kora ellenére nagyon alaposan bemutatta az európai trendeket.

A délután folyamán az egyik megválaszolandó kérdés az volt, hogy „A szakszervezetek együttműködjenek-e a populista pártokkal, és ha igen, milyen témákban?”. Nemzeti koordinátorunk, Nagy Viktória vezényletével interaktív kérdezz-felelek mini párbeszédekkel faggattuk egymást a témáról, ami véleményem szerint hatékonyabbá és eredményesebbé tette a közös munkát.

A délután második felében a téma a következő volt: „Hogyan lehet olyan stratégiákat kialakítani, amelyek megőrzik a szakszervezeti értékek állandóságát a populizmus világában?” Erre a kérdésre pedig úgy kerestük a választ, hogy első körben mindenki megfogalmazta a saját javaslatait, majd néhány percenként váltva, egyre nagyobb csoportokat kialakítva határoztuk meg közösen az álláspontunkat, javaslatainkat.

A nap zárásaként látogatást tettünk a közeli múzeumba, amely Oskar Schindler gyárát mutatta be. Ez a kiállítás kicsit nyomasztó volt, de összességében hasznos, azért, mert a múltból láthattunk egy elég elrettentő példát arra, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha egy politikai párt - populista eszméket felhasználva- a végletekig megosztja a társadalmat és ellenségként tekint a társadalom bizonyos csoportjára.

Vasárnap, a program zárásaként összegeztük a hétvége eredményeit. Fogalom meghatározásunkban a populistákra jellemző, hogy egyszerű megoldásokat javasolnak az összetett kérdések megoldását illetően. Azt hirdetik, hogy az egyszerű emberek érdekeit képviselik, akik többségben vannak. Így igazolva azt, hogy felhatalmazásuk van azt tenni, amit ők gondolnak. Mesterséges ellenségképet vázolnak fel, ezzel teremtenek egy álságos egységet, ami eltereli a figyelmet a hétköznapi (valós) problémákról. További megállapítás volt, hogy a jobboldali populisták illiberálisak és xenofóbok. Ezek a tulajdonságok ellentétesek a szakszervezetek értékeivel.

A szakszervezeti értékek fenntartása a növekvő populizmus világában:

1. A szakszervezetek célja alapvető értékeik (például a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az igazságosság, a demokrácia, az átláthatóság) védelme, amiben soha nem köthetnek kompromisszumot.

2. A szakszervezeteknek létre kellene hozniuk egy kutatói bázist, akik hiteles adatokat szolgáltatva segítenének abban, hogy a szakszervezetek pozícionálják magukat és alkuképesen tudják a tagság érdekeit képviselni a politikai vezetőkkel való egyeztetések során.

3. A tagok - köztük a fiatalok - oktatása és képzése a nem vitatható alapvető szakszervezeti értékekről.

4. Belső és a külső kommunikációs eszközök hatékony és célzott felhasználása annak érdekében, hogy a képviselt értékek és az elért eredmények minden taghoz és a társadalom többi tagjához is hoz is eljussanak.

Már nagyon várjuk, hogy milyen témája lesz jövőre a jubileumi, 10. CEYTUN Konferenciának, amely előreláthatólag Berlinben kerül megrendezésre.

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: