ETUC Ifjúsági Garancia Projekt

Illusztráció

2014. július 9-11. között Torinoban rendezte meg az ún. „Ifjúsági Garancia Projekt” záró konferenciáját az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Ifjúsági Bizottsága.

A konferenciát Salvatore Marra, a bizottság elnöke nyitotta meg, aki az olasz szakszervezetek nevében is köszöntötte a résztvevőket.

Ezt követően Ignacio Doreste Hernandez, az ETUC ifjúsági titkára számolt be a projekt eddigi részleteiről. Itt megemlítette a tavaly nyáron Berlinben rendezett Alternatív Ifjúsági Csúcstalálkozót, amelynek célja a döntéshozók – elsősorban Angela Merkel német kancellár – befolyásolása volt, hogy több forrást biztosítsanak az Ifjúsági Garancia Program megvalósítására. Ezt követően sor került egy hasonló akcióra Franciaországban is, s a jelen konferenciát is eredetileg egy esedékes Európai Csúcstalálkozó idejére tervezték. Sajnos három héttel ezelőtt kiderült, hogy az EU csúcstalálkozó elmarad, így a konferencia egy más típusú programmal zajlott le.

A délután hátralévő részében az ún. Framework of Actions on youth employment című dokumentum volt a téma. Először Guillaume Cravero, a BusinessEurope és Juliane Bir az ETUC képviselője ismertette a Cselekvési kerettervet a fiatalok foglalkoztatásáról, annak mintegy 7 hónapos tárgyalási folyamatát az Európai Szociális Párbeszéd keretében, a keretterv rövid tartalmát és az elfogadása óta eltelt egy év eredményeit. A cselekvési keretterv már létező és új jó gyakorlatokra épül, amelyek 4 meghatározott prioritáshoz kapcsolódnak: oktatás, átmenet a munka világába, foglalkoztatás és vállalkozás.

A cselekvési keretterv nemzeti szintű átültetésében és népszerűsítésében egyes országok előrébb járnak, mint mások. Az első és legfontosabb lépést, az elfogadott szöveg anyanyelvre történő lefordítását a legtöbb ország már elvégezte vagy megkezdte. (Magyarország is kezdeményezte a szöveg lefordítását az Európai Fordítási Alapnál. A kész fordítás szeptember végére várható.) Néhány ország beszámolt saját jó vagy kevésbé jó tapasztalatairól az átültetéssel kapcsolatban. Svédországban és Lengyelországban például szemináriumokat rendeztek a dokumentum megismertetése érdekében, de míg a svédek alapvetően pozitívan értékelték a kormányzattal folytatott konzultációkat, addig a lengyelekben sok a kétség az ígéretek megvalósítását illetően, hiszen Lengyelországból továbbra is rengeteg fiatal dönt a kivándorlás mellett.

A nap zárásaként az olasz szociális partnerek mutatták be a cselekvési keretterv olasz fordítását, amely lényegében egy „új” tárgyalási folyamatot jelentett a felek között.

Stefania Rossi, a Confindustria foglalkoztatási és jóléti menedzsere kiemelte, hogy az olasz szakszervezeti konföderációkkal (CGIL, CSIL, UIL) már régóta jól működő szociális párbeszéd rendszert működtetnek. Mint elmondta, őket is foglalkoztatja, hogy a Szociális Európa veszélybe került és egyre nehezebben termeli ki a megfelelő munkahelyeket és szolgáltatásokat. Különösen aggasztó, hogy egyre több fiatal nem talál munkát és ezért úgy gondolják, hogy Európának fontos szerepe lehet abban, hogy közös alapokat teremtsen a probléma megoldásához. Véleménye szerint a cselekvési keretterv megteremti ezt a közös alapot, hiszen annak átültetésével az országoknak megvan a lehetősége a nekik legmegfelelőbb módszereket választani a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására. Külön köszönetet mondott a tárgyalódelegáció tagjainak, akik megkönnyítették a nemzeti szintű egyeztető munkát.

A szakszervezeti oldalról Fausto Durante, a CGIL európai titkára is fontos lépésnek nevezte, hogy az olasz szociális partnerek meg tudtak egyezni a közös anyanyelvi fordításban. Olaszország esetében különösen fontos ez a cselekvési keretterv, hiszen az ifjúsági munkanélküliség rendkívüli magasságokba emelkedett. (2013 márciusában 38,4% volt.) Mint elmondta, a fiatalokkal szemben állított élethosszig tartó tanulási követelmény a munkavállalás nehézségeivel kombinálva aránytalanul nehéz helyzetbe kényszeríti a generáció tagjait.

Liliana Ocmin, a CISL konföderációs titkára kiemelte, önmagában a reformok nem teremtenek foglalkoztatást. Hiába kezdett lassú növekedésbe a gazdaság, ha nem koncentrálnak a foglalkoztatás bővítésére. Véleménye szerint nem szabad olyan „megszorító reformokat” bevezetni, amelyek csak a fiatalokra vonatkoznak, hiszen ezek nem segítik elő a foglalkoztatásukat, hanem sokkal inkább a kiszolgáltatottságukat növelik. Inkább díjazni kellene, hogy a fiatalok jobban képzettek.

Végül Guglielmo Loy, az UIL konföderációs titkára beszélt arról, hogy milyen problémákkal szembesülnek a fiatalok, amikor kikerülnek a munka világába. Problémát jelent például, hogy nem tudják alkalmazni az iskolában tanultakat a munkahelyen. Fontosnak tartotta, hogy a cselekvési keretterv kiemelten foglalkozik ezzel a problémával. Kiemelte, hogy a politikai változások sem tesznek jót a foglalkoztatás javításának, hiszen minden kormány új reformprogramot hoz magával. Méltatta az Ifjúsági Garancia Program bevezetését is, mely véleménye szerint megoldhatná azt a problémát, hogy ne teljen el túl sok idő az iskolából való kikerülés és az első munkahely megtalálása között.

A beszélgetés tanulsága talán annyiban foglalható össze, hogy a szociális partnerek saját maguk között tárgyalva és megegyezésre jutva is sokat tehetnek a fiatal munkavállalók helyzetének javításáért, nem kell mindenben a politikai döntéshozók tetteire vagy támogatására várni.

A konferencia második napja Margherita Bussi, az ETUI kutatójának prezentációjával kezdődött, aki bemutatta az Ifjúsági Garancia Program nemzeti szintű bevezetésével kapcsolatban végzett kutatásának eredményeit. A kutatás egy kérdőíves felmérésen és a tagországok által benyújtott megvalósítási tervek (Youth Guarantee Implementation Plan) vizsgálatán alapult.

A kiemelt célcsoport az ún. NEETs (nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő) fiatalok csoportja. A legtöbb országban a rövid, határozott idejű szerződéseket, az ún. „belépő” munkahelyeket és a szakmai gyakorlati helyeket tekintik megoldási lehetőségnek. A program az országok nagy részében a nemzeti munkaügyi hivatalokon keresztül (lesz) elérhető és regisztrációhoz kötött. Sok országban erősen hagyatkoznak az európai uniós forrásokra a megvalósítás során, ugyanakkor több helyen problémát jelent ezeknek a pénzeknek a felhasználása, elszámolása. A szakszervezetek bevonását illetően általánosságban elmondható, hogy a megvalósítási terv kialakítása során nem vagy nem megfelelő módon és mértékben konzultáltak.

Ezt követően egy panelbeszélgetés keretében megvitatásra került, hogyan látják egyes európai intézmények az Ifjúsági Garancia Program megvalósításának folyamatát. Elodie Fazi, az Európai Bizottság képviselője kiemelte, hogy bár a program valóban elsősorban arra szolgál, hogy rövidtávon segítsen a fiataloknak, ugyanakkor véleménye szerint strukturális reform is, amely hosszú távon az európai munkaerőpiac és foglalkoztatási helyzet megváltozásához vezet majd. A program 15 hónapja került elfogadásra, a kialakítása során igyekeztek figyelembe venni a már működő jó példákat például Finnországból, ahol az ifjúsági garancia program már régóta sikeresen működik. Mostanra minden tagország benyújtott egy ifjúsági garancia program megvalósítási tervet, de egyenlőre csak Franciaországgal kötöttek megállapodást az erre a célra biztosított 6 milliárd eurós pénzügyi támogatás rájuk eső  részének felhasználásáról.

Az ILO Ifjúsági Foglalkoztatási Programjának vezetője, Gianni Rosas – aki egy Skype hívás segítségével virtuálisan volt jelen – elmondta, hogy az ILO számításai szerint csak az eurozóna országaiban 21 milliárd euróra lenne szükség a program megvalósításához. Ugyanakkor bár ők is üdvözlik az Ifjúsági Garancia bevezetését, felhívta a figyelmet arra, hogy a tartós munkanélküliekre is koncentrálni kell, hiszen ők is jelentős csoportot képviselnek a fiatal munkanélküliek között. A megvalósítással kapcsolatban elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a tisztes munka elvei érvényesüljenek a munkahelyek megteremtése során és minőségi segítségben részesüljenek a fiatalok. Ezt mindenképpen ellenőrizni kell.

Giorgio Zecca, az Európai Ifjúsági Fórum képviselője kiemelte, hogy nagyon jó az együttműködésük az ETUC Ifjúsági Bizottságával többek között az Ifjúsági Garancia Program kapcsán. Véleménye szerint nem szabad elfogadni azt a hozzáállást, hogy a fiatalok a felelősek azért, hogy nem foglalkoztathatóak, mivel nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel. Az Európai Ifjúsági Fórum 2009 óta lobbizik az Ifjúsági Garancia bevezetése mellett. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy ez nem orvosság a rövid távú foglalkoztatási problémák megoldására, hanem hosszú távú változásokat kell magával hoznia és beruházásokat igényel európai és nemzeti szinten is. Ha nem ilyen módon kerül bevezetésre a program, akkor amint megszűnik a támogatás, félő hogy az egész kezdeményezés elhal.

A délután folyamán négy különböző workshop közül választhattak a résztvevők. A témakörök a foglalkoztatás, a szakmai gyakorlatok, gyakornoki helyek, illetve a mobilitás voltak. Én ez utóbbit választottam. A csoportok feladata az volt, hogy fogalmazzanak meg ajánlásokat az ETUC felé, hogy az adott témakörben hogyan tudná jobban képviselni az ifjúsági érdekeket. A mi munkánkat Marco Cilento, az ETUC szakértője segítette, aki röviden ismertette a mobilitással kapcsolatos ETUC véleményt és néhány releváns adatot.

Jelenleg az Európai Unióban 34 millió migráns munkavállaló van, ami 2 milliós növekedést jelent az elmúlt 5 évben. A legtöbben, 50% még mindig családi okokból emigrál, míg őket követik 30%-kal a tanulási céllal kivándorlók. A bevándorlók 80%-a öt országba érkezik: Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország. Az utóbbi esetében a válság miatt jelentősen visszaesett ez az arány.

Az ETUC négy területet emel ki a migrációval kapcsolatos állásfoglalásában:

  • átláthatóbb, legális lehetőségek a migrációra
  • egyenlő, fair bánásmód a migránsokkal
  • fel kell lépni a feketemunka ellen
  • szolgáltatások a migránsoknak

A fiatalok által megfogalmazott legfontosabb ajánlások, melyeket a másnap délelőtti közös plenáris ülésen prezentáltunk:

-          az európai állampolgárság és azon belül a munkaerő szabad áramlása az EU egyik alapvető értéke, de a migráció egy választási lehetőség kell legyen, nem pedig a körülményekből adódó kényszer

-          különbséget kell tenni a kvalifikált és a képzetlen migránsok között, mivel az utóbbi kategóriába tartozók sokkal inkább kiszolgáltatottak

-          képesítések, diplomák nagyobb mértékű elismerése szükséges az országok között, az oktatási rendszerek európai szintű standardizálásával

-          külön figyelmet kell fordítani a nyelvi problémákkal küzdő migránsok megsegítésére, ahol a szakszervezet elsősorban a több nyelven rendelkezésre álló munkajogi információk szolgáltatásában vállalhat szerepet

-          további együttműködés szükséges az EURES – Az európai foglalkoztatási hálózat és az ETUC között, főleg egymás népszerűsítése és információ-megosztás céljából

-          a diákokra külföldi tanulmányok végzése esetén is vonatkozzanak a társadalombiztosítás nyújtotta szolgáltatások, védelem

A csoportok által készített beszámolókat Patrick Itschert, az ETUC főtitkár-helyettesével vitathattuk meg, aki ígéretet tett arra, hogy igyekszik az ifjúsági véleményeket figyelembe venni a jövőben az adott témákkal kapcsolatos ETUC állásfoglalások során.

Ezt követően bemutatásra került az európai ágazati szakszervezeti szövetségek „Back to our future” – Vissza a jövőnkbe címet viselő kampánya, amely arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a leginkább a fiatalok fizetik meg annak a válságnak az árát, amelyet nem ők okoztak. Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőnk nem eladó és azonnali fellépésre szólítják fel az európai döntéshozókat.

A konferencia zárásaként elfogadásra került egy közös állásfoglalás, amelyben az ifjúsági konferencia résztvevőivel arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az Ifjúsági Garancia Program megvalósítása eddig nem halad a megfelelő sebességgel és módon, hiszen a szociális partnerek bevonása a programba csak részleges és nehézkes, ugyanakkor a nemzeti kormányok is nehezen férnek hozzá a megvalósításhoz szükséges EU-s támogatásokhoz a túlbürokratizált rendszerek és lassú döntéshozási folyamatok miatt. Ezért arra szólítottuk fel az Európai Unió döntéshozóit, hogy tartsák napirenden az ifjúsági munkanélküliség kérdését az EU-ban, kezeljék kiemelt területként a foglalkoztatás bővítését, amely csak abban az esetben lehetséges, ha az EU elindul az ETUC által javasolt új úton (New Path for Europe) és a megszorítások helyett inkább befektetéseket eszközöl.

A konferencián a SZEFIT / MASZSZ IFI képviseletében részt vett és a beszámolót készítette:

Nagy Viktória SZEFIT elnök / MASZSZ IFI alelnök

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: