Széchenyi 2020

A munkavállalók kiküldetéséről

Illusztráció

 

 

 

A munkavállalók kiküldetéséről

 

 

A munkavállalók kiküldetésérőlszóló irányelvet 2016. május 23-án vizsgálta felül az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Szociális Ügyek, Állampolgárság (SOC) szekció 1. munkacsoportjának ülése.2016. júniusig kell átültetni a nemzeti jogszabályokba. A végrehajtásról szóló irányelv új eszközöket biztosít a csalás és visszaélések elleni küzdelemhez.

 

Sikerült bekerülnöm abba a tanulmányozó csoportba, mely a SOC szekción belül a kiküldetési irányelv felülvizsgálatával foglalkozok. Nem egy hagyományos tanulmányozó csoportról van szó, mert szokatlan módon két egyenrangú előadója van a témának, - egy cseh munkáltató, és egy svéd szakszervezeti képviselő - ami a téma fontosságával magyarázható. Ezúttal a munkacsoport létszáma is szokatlanul nagy, összesen 21 fő, csoportonként 7-7 képviselő.

 

Határokon át

 

A munkavállalók kiküldetése lényeges szerepet játszik a belső piacon, különösen a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén, amely a vállalkozásoknak az EU Alapszerződés által biztosított joga, a négy szabadságjog egyike. A jelenleg hatályos irányelv 1996-ban került elfogadásra, mely szerint a más tagállamokból kiküldött munkavállalók a kiküldő vállalattal állnak munkaviszonyban, a kiküldő tagállam jogszabályai vonatkoznak rájuk, azonban annak a tagállamnak a hatályos jogszabályai alapján is megilletik őket bizonyos alapvető jogok, ahol a munkájukat végzik. Az irányelvben foglaltak gyakorlati megvalósítására került bevezetésre 2014-ben az un.  Végrehajtási irányelv, mely 2016 júniusában lép hatályba.

Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a kiküldött munkavállalók nem azonosak a migráns munkavállalókkal, mert a migráns munkavállalók egy másik tagországban vállalnak munkát, az adott ország munkajogi szabályainak megfelelően.

 

Sárga lapos eljárás

 

Az irányelv felülvizsgálati folyamata bonyolult ügynek tűnik, az EU tagállamainak jelentős része szerint az irányelvet nem kell módosítani, ezért 11 tagállam, az EU történetében harmadszor élt a "sárga lapos" eljárás jogával, ami azt jelenti, hogy megfelelő számú tagállami szavazat esetén az uniós államok kezdeményezhetik a szubszidiariás elvét sértő jogszabálytervezet felülvizsgálatát. A Bizottság ezután köteles a módosításra vonatkozó javaslatokat felülvizsgálni, azt azonban nem lehet tudni, hogy Bizottság a javaslatot fenntartja, módosítja, vagy visszavonja. A sárga lapot benyújtó országok: Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia. A magyar álláspont szerint a tervezett, felülvizsgált irányelv akadályozná a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítaná a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.

Fontos még megjegyezni, hogy a Bizottság nem kezdeményezett konzultációt a szociális partnerekkel sem, ezt mind a BusinessEurope, mind az Európai Szakszervezeti Szövetség kifogásolta.

A tanulmányozó csoport ülése a Bizottság képviselőjének a rövid prezentációjával kezdődött, melyben összefoglalta a tervezett változásokat, és hangsúlyozta, hogy a benyújtott kifogásokat körültekintően fogják tanulmányozni és elemezni.

 

Fő területek

 

A célzott felülvizsgálat három fő területen kíván változtatásokat bevezetni. A kiküldött munkavállalók javadalmazása, beleértve az alvállalkozói láncban kialakuló helyzeteket is:

Az Európai Bizottság javaslata szerint a kiküldött munkavállalókra általánosságban ugyanazok a fizetéssel és munkafeltételekkel kapcsolatos szabályok vonatkoznak, mint a helyi munkavállalókra. A javadalmazás nemcsak a minimális bérszintet foglalja magában, hanem más elemeket, például a bónuszokat vagy juttatásokat is, ahol vannak ilyenek. A tagállamoknak átlátható módon kell majd meghatározniuk, hogy területükön milyen különböző elemekből áll a javadalmazás. A törvényekben vagy általánosan alkalmazandó kollektív megállapodásokban meghatározott szabályok valamennyi gazdasági ágazatban kötelezőek lesznek a kiküldött munkavállalókra. A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy a tagállamok előírják, hogy az alvállalkozóknak ugyanannyi fizetséget kell adniuk munkavállalóik részére, mint a fővállalkozónak.

A kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó szabályok: a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók, ha a külföldön letelepedett, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás küld ki munkavállalókat.

Hosszú távú kiküldetés: amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja a 24 hónapot, a fogadó tagállam munkajogi feltételeit kell alkalmazni, ha ez kedvező a kiküldött munkavállaló számára.

A témáról egy rövid összefoglaló: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-467_hu.htm

 

Az irányelv

 

Az európai bizottsági dokumentum lényegi tartalmát a következőkben lehetne összefoglalni. Az 1996-os 96/71/EK irányelv, melynek felülvizsgálatát az Európai Bizottság javasolja, előírja a fogadó tagállamban történő foglalkoztatás alapvető feltételeit, amelyeket a külföldi szolgáltatóknak kötelezően alkalmazniuk kell, többek között az alábbiakat: maximális munkaidő és minimális pihenőidő; minimális bérszint; minimális éves fizetett szabadság; munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei; munkahelyi egészség, biztonság és higiénia; védintézkedések a várandós vagy a nemrég szült nők, a gyermekek és fiatalok érdekében; férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód; és más, megkülönböztetést tiltó rendelkezések.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló 1996-os irányelv ezen reformja a kiküldetésről szóló irányelv végrehajtásáról szóló 2014-es irányelvet egészíti ki, amelyet 2016. júniusig kell átültetni a nemzeti jogszabályokba. A végrehajtásról szóló irányelv új eszközöket biztosít a csalás és visszaélések elleni küzdelemhez, valamint a kiküldetésért felelős nemzeti hatóságok közötti közigazgatási együttműködés javításához.

 

Ezután a tanulmányozó csoport tagjai tettek fel kérdéseket az irányelv módosításával kapcsolatban, majd az előadók bemutatták a véleménytervezetet, ami lényegében még csak a jogi háttér ismertetését és a tervezett változtatások egy részének, a javadalmazásnak a bemutatását tartalmazza részletesebben, és megnevezi a vélemény további, lényegi elemeit, mint a kiküldetés időtartalma, a munkakörülmények, alvállalkozói láncok, munkakölcsönzők, és az, hogy mire kellene az európai bizottságnak koncentrálnia.

 A vélemény következő változata az ülésen elhangzottak után kerül megfogalmazásra, amit majd a következő ülésen vitatunk meg. Azonban meg kell jegyezni, hogy az EGSZB véleményeivel kapcsolatban azt sosem szabad elfelejteni, hogy azoknak mindhárom érintett csoport számára elfogadhatónak kell lenniük, azaz nemcsak a munkavállalók állásfoglalását fogja a témával kapcsolatban megjeleníteni. 

 

Koller Erika

 

 

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: