Széchenyi 2020

Minijob-ok terjedése

Illusztráció

 

 

 

 

 

Egész Európában terjedőben vannak az ún. minijob-ok, a határozott idejű, rendkívül rosszul fizetett részmunkaidős állások ill. további nagy változások vannak folyamatban a digitális átállás, a robotika, a távmunka és az atipikus foglalkoztatás, stb.révén. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) alelnöke a SZEF részéről részt vett az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) e területtel foglalkozó új bizottsága, a Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottság alakuló ülésén Brüsszelben 2016. április 21.

 

A bizottsági ülést Veronica Nilsson, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Elmondta, hogy az ETUC új bizottsági rendszerében azért döntöttek önálló foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megalakítása mellett, mert az európai munkaerőpiacon nagy változások vannak folyamatban. Ezek közé tartozik a digitális átállás, a robotika, a távmunka és az atipikus foglalkoztatás elterjedése. Emellett a 2008-as gazdasági válságnak olyan máig tartó hatásai vannak, amelyek negatívan hatnak a munkavállalók mindennapi életére és a szakszervezetek helyzetére.  Ilyenek a költségvetési megszorítások, emellett a munkaerő-piaci szabályok sokszor a munkavállalók kárára történő lazítása. Az új bizottságtól, amelyben 18 ország képviselteti magát, sokat vár az ETUC.

A bizottság tagjainak rövid bemutatkozását követően Maria Jepsen, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatási vezetője mutatatta be prezentációjában az európai foglalkoztatás minőségével foglalkozó átfogó kutatásukat. Előadásában felvázolta a korábban kialakított minőségi indikátorrendszereket. Elmondta, hogy nehéz feladat az európai foglalkoztatás minőségének mérése, ugyanakkor már az 1990-es években több szempont figyelembevételével igyekezték vizsgálni e kritériumokat. Korábban elsősorban a munkabér nagyságát és az elérhető egyéb juttatásokat, jogokat (pl. egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés, nyugdíjjogosultság szerzése) vették számításba. A 2000-es évektől egyre jobban figyelembe veszik az OECD által vizsgált egyéb, a foglalkoztatás minőségét mutató jellemzőket, pl. képzési, továbbképzési lehetőségek, a munka és a család összeegyeztetése, rugalmas munkaidő stb. Az ETUI 2008 óta vizsgálja ezen indikátorokat az európai országok munkaerőpiacán és rendszeresen megjelenteti a Job Quality Index kiadványt.

 

A 2008-as válság?

A több hozzászólással követett prezentáció után Ben Egan, az ETUC tanácsadója mutatta be az Európai Szemeszter keretében az egyes országok munkaerő-piaci helyzetét bemutató, a bizottságnak írásban is megküldött elemzést. Ahogy az anyagból is kiderül, a 2008-as válság és az európai megszorító politika hatásai jelenleg is erősen érvényesülnek. Noha nőtt a foglalkoztatottság szintje, a válság előttit nem érte el. Nyugat-Európában nagyon sok a részmunkaidős, határozott idejű álláshely. Emellett az ifjúsági munkanélküliség és a hosszú távú munkanélküliség kiemelten fontos problémák. Az egyes európai országok közül kiemelte a német munkaerőpiacot, ahol különösen nagy méreteket öltött az úgynevezett minijob-ok elterjedése (határozott idejű, rendkívül rosszul fizetett részmunkaidős állások). Emellett a magyar közmunkaprogramról is említést tett, amelynek nagy problémája, hogy a résztvevők nagy része a program végeztével nem tud állást találni a valós munkaerőpiacon, hanem ismét a közmunkaprogramba kerül. Ezzel kapcsolatban elmondtam, hogy a közmunkaprogram egyik nagy veszélye, hogy különösen az önkormányzati fenntartású intézményekben egyre több, korábban közalkalmazottak vagy köztisztviselők által ellátott feladatot közmunkások látnak el. Az is előfordul, hogy ugyanaz a munkavállaló közmunkásként korábbi feladatait végzi, ám sokkal alacsonyabb díjazásért és kevesebb munkajogi védelemmel. Ez különösen a kulturális területen nagy probléma, ahol a munkavállalók számához képest nagyon sok a kulturális közfoglalkoztatott. Az ETUC jelen lévő képviselői elmondták, hogy figyelemmel kísérik a közmunkaprogrammal kapcsolatos fejleményeket és várják a magyar szakszervezetektől érkező megkereséseket is.

A következőkben szintén Ben Egan ismertette a Szociális Jogok Európai Pillérének kialakításának helyzetét és az ETUC ezzel kapcsolatos álláspontját. Az új pillér kialakítását 2015 szeptemberében jelentette be Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. 2016. március 8-án az EB széles körű konzultációt indított, és előterjesztette a pillérre vonatkozó első előzetes tervezetet. A gazdasági válság olyan mély társadalmi következményekkel járt, amelyek egész Európában gátolhatják a jövőbeli növekedést és a gazdaság teljesítményének javulását.  A konzultáció az év végéig folytatódik. Az új pillér célja, hogy európai szinten olyan szabályozási környezet alakuljon ki, amely biztosítja a szociális jogok jobb érvényesülését. A pillér az EU szociális vívmányaira fog építeni és azokat egészíti majd ki, egyelőre az euró zóna tagállamaira terjed ki, de a többi tagállam is csatlakozhat. A javasolt elvek nem váltják fel a meglévő jogokat, hanem a nemzeti foglalkoztatási és szociálpolitikák erősítését, összehangolását szolgálják. Az ETUC szakértői és vezetői szinten is részt vesz e pillér kialakításában. A többszintű egyeztetés áprilisban indult egy vezetői szintű konferenciával, majd bizottsági és szakértői szinten folytatódik. Az ETUC már megfogalmazta előzetes elvárásait a pillérrel kapcsolatban: szorgalmazza, hogy ne csak az euró zóna tagállamaira terjedjen ki, emellett fontos a nemzeti és európai szintű szociális dialógus megerősítése, helyreállítása, a sérülékeny munkavállalói csoportok (idősek, fiatalok, sérült emberek) védelme is. Fontos a szociális partnerek bevonása.

 

Megkövetelt rugalmasság?

Az ülés végén (a brüsszeli biztonsági intézkedésekre és a közlekedési problémákra tekintettel a bizottság a tervezettnél hamarabb befejezte munkáját) Veronica Nilsson, az ETUC főtitkárhelyettese és Ben Egan számoltak be néhány aktuális kérdésről: újra felmerült a 2008-as válság kapcsán korábban javasolt úgynevezett flexecurity fogalma és egy ahhoz kapcsolódó esetleges ETUC politika kialakítása. (Ez a rugalmasság és biztonság angol szavak összerakásából kialakított mozaikszó, lényegében a munkaerőpiac által követelt rugalmasságot és a munkavállalói biztonságot ötvözné.) A bizottsági tagok véleménye megoszlott a kérdésben: a munkaerő-piaci liberalizáció súlyos következményekkel járt, amit nem nagyon tudtak ellensúlyozni a szociális partnerek által kikövetelt biztonsági garanciák.  Szintén ismertették az ETUC álláspontját az Európai Bizottság hosszú távú munkanélküliség leküzdése érdekében kialakított ajánlásaival kapcsolatban. Az ETUC az ajánlásokat részben elégtelennek tartja és javasolja a szociális partnerek nagyobb bevonását az ezzel kapcsolatos munkába, továbbá az ifjúsági garancia programhoz hasonló program kialakítását a hosszú távú munkanélküliséggel sújtottak számára.

A bizottság előzetesen meghatározta következő ülésének időpontját, ami várhatóan 2016. szeptember 15-e lesz. 

 

 

 

 Véber János

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: